|
Mézeskalács fesztivál és Luca napi vigasságok a múzeumban!
A Dévaványai Múzeumbarátok Köre és DÁMK Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény szervezésében 2013 decemberében került megrendezésre a mézeskalács fesztivál, a múzeum kézműves műhelyében. Nagyon nagy volt az érdeklődés az osztályok részéről, hamar be is telt a naptár az osztályokkal, csoportokkal. A gyerekek munkáját minden nap egy profi konyhatündér segítette. Minden foglalkozás elején rövid beszélgetésre került sor a karácsonyi ünnepkörrel kapcsolatosan. A gyerekek rendkívül érdeklődőek, ugyanakkor tájékozottak ebben a témában. Izgatottan várták, hogy mikor kezdhetnek bele az alkotásba (tésztagyúrás, nyújtás, szaggatás és a díszítés folyamataiba) Amint kisült az első tepsi mézes az illata körbelengte a műhelyt, és senki nem tudott ellenállni a gyönyörű és finom mézeseknek. A már kihűlt mézeseket díszítették a gyerekek. Minden túlzás nélkül gyönyörű mézesek születtek és ez a mondatom igaz a hét összes csoportjára. Az érdeklődők megtekinthették az elkészült alkotásokat pénteken, a záró napon egy kis kiállítás keretein belül. Ezen a napon délután került sor a mézeskalács fesztivál zárására. Mivel éppen Luca napjára esett (december 13), ezért kézenfekvő volt, hogy Luca napi szokásokat fogunk feleleveníteni, eljátszani. A játékok közt volt: boszorkányöltöztetés időre, célba dobás hétmérföldes csizmába fokhagymával, kotyolás, Luca napi jóslások, seprűtánc, mézeskalács karikaevő verseny és még sorolhatnám. A gyerekek nagyon jól érezték magukat. A feladatok és vetélkedők elvégzése után kiosztottuk a díjakat és okleveleket. Míg mi játszottunk, vetélkedtünk addig szorgos kezek a másik teremben megterítettek és meleg teával, üdítővel, rágcsálnivalóval várták a gyerekeket. A délután nagyon jól sikerült. Köszönjük a gyerekeknek a részvételt, mert nélkülük nem lett volna ilyen szuper hangulatú a hét és a Luca napi zárónap egyaránt.
A mézeskalács fesztivált nagyon sokan támogatták, amit szívből köszönünk meg valamennyiüknek.
A héten segítő konyhatündérek: Sebestyén Katalin, Földesiné Evelin, akinek külön köszönjük a gyönyörű mézes koszorút, amit itt a helyszínen készített el nekünk, Diósné Sántha Mária, Elek Lajosné Emike néni, Szilágyi Józsefné Marika néni, Várkonyi Lászlóné Magdika néni
A mézes nem sülhetett volna ki méz nélkül. Nagyon köszönjük a felajánlásokat: Farkas Antalnak, Kovács Jánosnak, Valánszki Miklós Róbertnek, és Zsíros Istvánnak.
A lisztet kaptuk Bartha Sándortól köszönjük szépen! Szűcs Tibor, Busa Károlyné, Lengyel Lajosné tojással járult hozzá a hét sikeréhez.
A pénteki vendéglátás nem jöhetett volna létre a Nagy és Társa Bt. és Zsadányi Erzsike néni finom pogácsája nélkül. Nem utolsó sorban a múzeum dolgozói által készített mézeskalácsok is asztalra kerültek. Köszönjük: Murányi Magdolna Intézményegység vezetőnek, Kis Anikónak, Baloghné Marcsikának, Lengyel Lajosné Terikének és Gyányi Juliannának az egész heti rengeteg segítséget!
Köszönjük Tóbiás Gáborné Tündike néninek a Dévaványai Múzeumbarátok Köre elnökének a segítségét is.
Sándor Tünde
BATYUSBÁL A MÚZEUMBAN – 2013. NOVEMBER 9.
Hogy miért éppen a Lúdas Matyi Ványánt adtuk elő? Mert Lúdas Matyi az igazság bajnoka. Mert "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik". Mert november 11. Szent Márton napja.
„Szent Márton 316-ben, Pannóniában született. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, a szegények megsegítője, de ő nem akart püspök lenni, a legenda szerint a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét.”
Mindketten a szegényeket és az igazságot képviselték évszázadokon keresztül. Mindkettőjük története időszerű mindenkorban, mindenidőben.
Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet esznek-isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba.
Mint minden esztendőben, most is megtartotta a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény a Batyusbált. A zenét Kónya Mihály, és párja, valamint Kádár Ferenc szolgáltatta ványai népdalok alapján.
"A bornak szent Márton a bírája" - tartja a mondás, azaz ilyenkor már iható az újbor. Nem véletlen az, hogy a vendégeket forralt borral, libatepertővel, zsíros kenyérrel, hagymával fogadtuk a vendégeket.
A kedves vendégek lelkesen vettek részt a játékokban. Több játékkal is készültünk. A libatoll-lal való írással, a ványai „Főgúnár választással”, ahol a jelöltek feladata, az volt, hogy csipesszel, a földről ki tudja a legtöbb kukoricát felcsipegetni – ahogy egy Főgúnárhoz illik. A Főgúnár Horváth László, II. számú Fűgúnárok Miklovicz Ferenc és Csala Károly lett.
Együtt énekeltünk, táncoltunk Lúdas Matyival, Döbrögivel, az Ispánnal, a lúdakkal és minden szereplővel és természetesen egymással. Mahovics Tamás és táncospárja, Csala Károly és a főtáncos, ifjabb Mahovics Tamás teremtette meg a táncos hangulatot.
Szereplők:
Mesélő: L. Papp Ferencné Zsadányi Erzsike néni,
Ványai Matyi: Horváth László,
Matyi "öreganyja": Várkonyiné Magdika,
Döbrögi úr: Szarka István
Ispán: Szatmári Tibor
Segédszereplők: favágók, hadnagyok, libák stb. Malomsoki Maura, Kanó Stefánia, Bakó Doroti, Séllei Babara –ők nemcsak szerepeltek az előadásban, hanem az előkészítésben, vendégfogadásban, a hangulatteremtésben is jelentős szerepet vállaltak.
A forgatókönyvet írta: Murányi Magdolna, díszlettervező, öltöztető Baloghné Belenka Mária, Hanis Tibor és Sándor Tünde. Hangosítás és felvétel: Burai Bálint és Simon Róbert. Fotó: Ambuzs-Szabó József.
Sokat, sokan, sokféleképpen segítettek: játékkal, töpörtyűnek való zsírral, borral, pálinkával - bízva abban, hogy Döbrögi uram meggyógyul. Valach Gábor liba zsírja, Bere Ilona szakács munkája, a múzeumbarátok mézeskalács ill. házi süteménye - jelesül Váradi Ilona, Elek Lajosné, Szilágyi Józsefné nélkül nem lehetett volna a teljes a vendéglátás.
A libatollírásban jeleskedtek: (a zsűri tagjai Laskai Tibor, Tóbiás Gáborné)
A főprodukcióban pedig mindenki részt vett. A fődíj - Bartha János felajánlása - stílszerűen egy igazi gúnár, Csatári József, a pergelt tortát - Bertha Editke alkotását - Szilágy Józsefné vihette haza. A harmadik díj, egy libatollas párna volt, melyet Zsadányi Erzsike néni ajánlott fel.
MM
Pásztorművészet a sárréti Dévaványán.
Múlt és jövő találkozása a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjteményben – című kiállítás,
illetve múzeumi oktatóterem ünnepélyes megnyitása
2013. június 22.
Az ünnepélyes megnyitón megjelenteket a város polgármestere, Pap Tibor köszöntötte, kiemelve a tényt, hogy Dévaványa a múzeum átadása – 2000. augusztus 14. – óta folyamatosan fontosnak érzi a település múltjának megőrzését. A hosszú évek során több fejlesztés történt a múzeum ügyével kapcsolatban, s most a /TIOP-1.2.2-11/1/ 7.000.020.-Ft-os nyertes pályázat segítségével technikailag is előre tudott lépni az intézmény.
A kiállítást Dr. Andó György etnográfus, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója nyitotta meg, néhány mondatban bemutatta a múzeum eddig elért eredményeit, különösen a most megvalósított projekt fontosságát: „Dévaványa a Sárrét nyugati részén helyezkedik el, s ezen a vidéken elsősorban pásztorkodással foglalkoztak az itt élő emberek, egészen a XIX. sz. végéig. A ványai pásztorok szarvasmarhát, sertést, juhokat tenyésztettek, amelyeket egészen a váradi és bécsi vásárokon át az ország minden vásárában értékesítettek. Az itt élő pásztorok még a XX. században is megőrizték művészetüket: népzene, néptánc, faragás és hangszerkészítés, bőrtárgy készítés, gyapjúfeldolgozás. Ismert népművészei: Kádár Ferenc, Kádár Gyula, Nácsa János. A múzeum most átadott oktatótermével az óvodásoktól kezdve minden korosztály számára bemutatja - ötvözve a terem interaktív lehetőségeivel - a sárréti pásztorkodás szellemi és tárgyi kultúráját. A projekt célja, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltse és buzdítsa őket a hagyományok felkutatására, ápolására; kihasználva az oktatóterem audiovizuális, infokommunikációs eszközeit, ahogy a projekt címe is mutatja: ötvözni a múlt és a jelen értékeit. A múzeumpedagógiai kultúra korszerűsítéséhez elengedhetetlenül szükséges új módszerek, eszközök (Pl: IKT) használata, a múzeum birtokában lévő információk átadása, átültetése a gyakorlatba. Az infrastrukturális fejlesztéssel a múzeum a szakmai, tartalmi, múzeumi oktatás eredményességét növeli. A személyiség- és identitásfejlődést segíti a helyi hagyományok ismerete, népi mesterségek gyakorlása – napjainkban a múltat, jelent és jövőt a technikával tudjuk vonzóvá tenni. A Bereczi Imre által alapított múzeum a környék meghatározó kulturális intézménye, így nemcsak a helyi látogatókat, tanulókat fogadják, hanem a környék és az ország, ill. a határon túli magyarokat is. A múzeum folyamatosan megújuló programjaival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival 12 év óta arra törekszik, hogy a hátrányos helyzetű kistérség gyermekei, fiataljai, felnőttjei számára fejlesztési és kompenzálási lehetőségeket nyújtson. A projektben a múzeum oktatómúzeummá válását akartuk elérni. A projekt elsődleges célja a meglévő helyiség funkcióváltása, korszerűsítése, a tanulók igényeinek megfelelő berendezések beszerzése, múzeumpedagógiai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, valamint az állandó kiállítótér infokommunikációs akadálymentesítése volt. A múzeumi oktató térben hozzáférhetővé válnak a múlt információi mindenki számára, különös tekintettel a fogyatékkal élőkre, sajátos nevelési igényű tanulókra. Az innovatív környezet nemcsak a tanulók tanulási szükségleteit elégíti ki, hanem az idősebb korosztály igényeit is. A formális és informális formák segítik az oktató múzeumot használók számára az élethosszig tartó tanulást, folytonos fejlődést.” Az igazgató úr gratulálva a múzeum munkatársainak, a pályázat megvalósításában részvevőknek és a kivitelező Moldván Jánosnak: ünnepélyesen megnyitotta az oktatótermet.
Az oktatóteremben megvalósított eszközöket a kivitelező, Moldván János, a CRAZY PC DEKOR vezetője mutatta be az érdeklődőknek. Ismertette, hogy a projekt segítségével többek között milyen fejlesztések valósultak meg: „Információs pult: érintőképernyős, nagyító programmal gyengén látók számára, állítható magasság a mozgáskorlátozottaknak, internet hozzáféréssel a múzeum honlapja alapján, valamint bemutató film a múzeumról és kiállításairól hanggal és felirattal – Sárrét történet, várostörténet, múzeumi ismertető a kiállításhoz kapcsolódó anyagok - informális oktatásra és kompetenciafejlesztésre. A múzeum hozzáférhető jelenleg is a mozgáskorlátozottak számára, a vakok és gyengén látók, valamint egyéb fogyatékkal rendelkezőknek speciális módon segíti a múzeum használatát. Megvalósult a pásztor kiállítás - tárgyai, a makettek, a másolatok, a módszertani segédeszközök (óvodástól a felnőtt korosztályig), az alkotókészséget, a kreativitást fejlesztik a múzeumpedagógiai órán, és a kézműves foglalkozásokon, amelyek megtartásához tároló szekrények, székek, óvodásoknak sámli áll rendelkezésre a technikailag teljesen felújított teremben. Fontos eleme a projektnek a médiatér eszközei: audiovizuális eszközök - kiállítás és a gyűjteményegységek digitális anyagainak hozzáférése, különböző korcsoportoknak foglalkoztató anyagok; információ szerzés lehetősége, IKT - Led Tv, DVD lejátszó, Notebook. Rendelkezésre áll fényképezőgép és digitális kamera a foglalkozások rögzítésére, az idős meghívottak pásztorkodásról, régi ványai életről szóló előadásainak archiválására. Az oktatóterem fontos részét képezi a digitális aktív tábla, amely minden korosztálynak megfelelő, mivel a projektoros kivetítésen túl mágnesezhető és írható is, a megjelenített tartalom a laptop segítségével archiválható. Megvalósult a hangosítás. Az oktató tér kiállítási anyaga a pásztoréletről szól, kiemelten kezeli a népművészetet, ezen belül zene, tánc, népdalok, hangszerek bemutatását, tanítását. Rendelkezésre állnak a programok lebonyolításához szükséges berendezések, melynek segítségével lehetővé vált a téma szerinti múzeumlátogatás digitális formában, valamint közvetlen átjárhatóság a termekbe, szabadtérbe - az oktatómúzeum helyisége egyszerre különül el és marad szerves része a múzeum egységeinek.”
A foglalkoztató helységet úgy alakítottuk ki, hogy a meglévő épületben az IKT fejlesztéséhez szükséges eszközbeszerzés szem előtt tartja az energiatakarékosságot, környezetvédelmi szempontokat. Az infrastruktúra és a felújítás egymást szolgálva került kiépítésre. Az oktató terem egy folyosóról nyílik a bemutató teremmel, ezáltal biztosítva az átjárhatóságot az IKT eszközök, pásztorkiállítás makettjei, másolatai és az állandó kiállítások között. Megnő a technikailag is definiált keretek között zajló, helyzetekben való tapasztalatszerzés jelentősége.
Pásztorművészet a sárréti Dévaványán. Múlt és jövő találkozása a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjteményben – című kiállítás, illetve múzeumi oktatóterem megnyílt.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
MM
Kiállítások
"Dévaványa sportélete a 20. század elejétől napjainkig" című kiállítás, mely a Seres István Sporttelep kiállítótermében tekinthető meg
"Fából vaskarika" - érdekes tárgyak a múzeumban
"Hétköznapok és ünnepek Dévaványán" - fotókiállítás az nka támogatásával 2013. december 31-ig
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
